- egy Fórum háttere - - .Dél-Közép-Európa nem földrajzi fogalom. Nincs rajta a térképen. Nincsenek határai. Amorf, nehezen megfogható. Legközelebbi szinonimája a Monarchiához nyúlik vissza: Délvidék. Dél-Közép-Európa csak virtuálisan létezik, egy mentális beállítódás lokalizálása. Dél-Közép-Európa a határon áll: Észak-dél, Kelet-Nyugat. (Keresztény kultúrkör - iszlám, Nyugati demokráciák - poszt-diktatúrák.) Dél-Közép-Európa a történelmi tapasztalatokból lepárolt idea. A provinciákban mindenki a saját identitászavarával küzd. Két identitászavar pedig nehezen ért szót egymással, ennek legfõbb ismérve a hisztérikus identitás: a bigott nacionalizmus. Dél-Közép-Európa a szél öntudatosodása. Az öntudatosodás kezdete a hisztérikus identitás kisiklatása egy valódi, erõs identitásért, mely nem "népnemzetben" és "aktuálpolitikában" gyökerezik, hanem kultúrában és történelmi tapasztalatokból leszûrt ideákban. Dél-Közép-Európa egy tovább álmodott álom, az erõs identitások Fóruma. A Déli Szél egy olyan kortárs alkotói Fórum, melynek célja a tekintetek és a rossz beidegzõdések, mentalitások megváltoztatása. Ezért nem csak mûvészeti Fórum a Déli Szél. A mûvészek mellé kellenek olyan kortárs alkotók (filozófusok, teoretikusok, kritikusok, történészek stb. ), akik képesek szavakat és érveket találni helyzetük leírására és a mások által eltervezett jövõjük mellé megfogalmazni a saját alternatívájukat. Ennek a századnak szomorú tapasztalata, hogy Európának ebben a középsõ régiójában az emberek elsõsorban nem egymásra figyelnek, hanem a messzi távolra. Többet tudunk Berlin, Párizs vagy éppen New York mûvészeti életérõl, mint arról, mi történik Budapesten, Belgrádban, Zágrábban vagy Ljubjanában. A figyelem a vélt - valós centrum felé irányul, elsõdleges cél a megfelelés és a centrum is csak annyiban fordul felénk, amennyiben saját dicsõségének visszfényében gyönyörködhet. A "másodlagos frissesség" közép-európai ethoszától csak kevesen mertek úgy elfordulni, hogy egyszerre utasították el az avítt és/vagy a népies mûvészetszemléletet és a divatok utánzását. Ha valaki figyelmesen olvassa a "magyar mûvészet történetét", az nem tudja nem észrevenni, hogy egy adott korstílusnak való megfelelés már önmagában érték, a magyar mûvészet nem egy belsõ értékrend felõl van leírva. A Déli Szél célja az odafordulás, a közvetlen szomszédokra figyelés és megismerés. Míg másokat, azaz saját régiónkat megismerjük, talán tisztázódnak azok a belsõ értékrendek is, amelyeknek nyomán végre egyszer már saját értékeink és nem mások visszfényeiként leszünk érdekesek a mûvelt nyugat számára.